Mit fogyasztottak az emberek tízezer éve Skandináviában?

Egy új, ősi rágógumiban talált DNS-t vizsgáló kutatásnak köszönhetően megtudhattuk, hogy a szarvashús, a pisztráng és a mogyoró is jelen volt a kőkori emberek „asztalán”. Emellett az is bebizonyosodott, hogy a vizsgált személyek egyikének komoly problémái voltak a fogaival.

Körülbelül 9700 évvel ezelőtt emberek egy csoportja Skandinávia nyugati partjánál, a mai Göteborgtól északra telepedett le. Halásztak, vadásztak, és élelmet gyűjtöttek.

Tizenéves fiúk és lányok az elfogyasztott szarvas, pisztráng és mogyoró után gyantát rágcsáltak, amellyel ragasztót állítottak elő.

Egyikőjük súlyos fogágybetegséggel (fogvesztéssel és csontvesztéssel is járó, súlyos fogínybetegséggel) küzdött, ezért meggyűlt a baja a rágós szarvashússal és a gyantával.

Ezt egy nemzetközi kutatócsoport munkájából tudhattuk meg, akik régóta vizsgálták a Huseby Klev környékén talált, megrágcsált gyantát.

„A Huseby Klevből származó masztika gyantában számos DNS-szekvenciát fedeztük fel, amely a fogágybetegséghez köthető baktériumokhoz, valamint a korábban elfogyasztott növényekhez és állatokhoz kapcsolódik” – mondta Dr. Emrah Kırdök, a Mersin Egyetem

Biotechnológiai Tanszákének kutatója, aki a középső kőkorszakból származó rágógumi metogenomikai munkájának szervezéséért volt felelős.

Emrah Kırdök még a Stockholmi Egyetem Régészeti és Klasszika-Filológiai Tanszékén folytatott, posztdoktori tanulmányai alatt kezdte el vizsgálni az anyagot, a tanulmány azonban a kezdetek óta sokat fejlődött.

Az Orust szigetén található Huseby Klev lelőhelyet 30 évvel ezelőtt tárták fel.

A megrágott gyantát 9700 évvel ezelőttre datálható, kőből készült eszközök maradványai mellett találták meg.

A feltárt kőmaradványok is a középső kőkorszakra utalnak. A Huseby Klevből származó megrágott gyantából három személy humángenetikai adatait vizsgáló tanulmány született, és az ebben található, nem embertől származó DNS-t is vizsgálták a kutatók és publikálták felfedezéseiket.

A mezolitikus rágógumi DNS-mixében található különböző fajok azonosítása komoly kihívást jelentett.

Dr. Andrés Aravena, az Isztambuli Egyetem Molekuláris Biológiai és Genetikai Tanszékének munkatársa Dr. Emrah Kırdökkel együtt sok időt töltött az adatok számítógépes elemzésével. „Számos bonyolult analitikai számítási eszközt használtunk a különböző fajok és organizmusok meghatározásához. Az ősi DNS vizsgálatához szükséges eszközök mégnem voltak elég fejlettek, ezért az időnk nagy részét azzal töltöttük, hogy újrakalibráltuk őket” – foglalta össze a kutatói kihívásokat Andrés Aravena.

Az ősi DNS-en végzett metagenomikai kutatás fejlődő terület, de a Huseby Klev környékén talált, megrágott gyantához hasonló anyagokon eddig csak kevés vizsgálatot végeztek.

A Stockholmi Egyetem és a Svéd Természettudományi Múzeum együttműködésében működő Paleogenetikai Központban, ahol a kutatást folytatták, a projekt vezetője Anders Götherström professzor volt. „Ezzel betekintést nyerhettünk az egykor Skandinávia nyugati partján élő, vadászó-gyűjtögető életmódot folytató emberek egy csoportjának életébe.

Elképesztő áttörésnek tartom, hogy bár más, jól bevált módszerekkel is feltárhatjuk, hogy mit ettek a kőkorszakban, ennek a kutatásnak köszönhetően most biztosan állíthatjuk, hogy ezek a fiatalok 9700 évvel ezelőtt Skandinávia nyugati partján szarvast, pisztrángot és

mogyorót ettek, és legalább egyikük súlyos fogproblémákkal küzdött.”