Új kutatások arra utalnak, hogy a fertőzések és a gyulladásos megbetegedések a szájból a szemre terjedhetnek. A dentálhigiénikusok értékes tanácsokat adhatnak a száj- és szemhigiéniával, így a látási problémákkal és vaksággal kapcsolatban is.

A fogászattal foglalkozó szakemberek számára nem újdonság, hogy a szájunk egészsége kiemelten fontos szerepet játszik az általános egészségünkben és jólétünkben. De vajon a szájunk egészségét a szemünk is meghálálja? Új kutatások rámutattak, hogy a fertőzések és gyulladásos megbetegedések a szájból a szemre terjedhetnek. A dentálhigiénikusok értékes tanácsokat adhatnak és megelőzési stratégiákat ajánlhatnak a száj- és szemhigiéniával, így a látási problémákkal és vaksággal kapcsolatban is.

A fertőzés során a baktériumok a szájüregből a szembe vándorolhatak és áttétet képezhetnek. A szem mikrobiomja, akárcsak a szájé, a bőré és a bélrendszeré, teljesen egyedi, minden ember esetén más. A szem mikrobiomjának összetételét számos tényező befolyásolja, például az etnikum, a földrajzi régió, az életkor, a kontaktlencse-használat, illetve a száj- és bélrendszer egészsége.

A kórokozók a véráramba és a nyirokrendszerbe kerülve, a testben bárhová, így a szembe is eljuthatnak. Diszbiózis akkor fordulhat elő, ha baktériumok, vírusok, gombák vagy paraziták borítják fel a szem normális működésű mikrobiomját. A szem mikrobiomjának megbomlása esetén nagyobb eséllyel alakulnak ki szembetegségek. Néhány példa a nem szemészeti mikrobákkal összefüggésbe hozható szembetegségekre: száraz szem szindróma, keratitis, szemhéjszéli gyulladás és kötőhártya-gyulladás. A kutatások szerint a szem mikrobiomjában változások állhatnak be, ha a szájüregben és a bélrendszerben nagy mennyiségben található többek között Bacteroides és Prevotella baktérium.

Egy 2017-ben, a Journal of Glaucoma című folyóiratban közzétett tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a szájhigiéniai problémák, a megváltozott szájüregi mikrobiom és a hiányzó fogak száma mind növelik a zöldhályog kialakulásának kockázatát. A zöldhályog minden típusát a szem hátsó részén található, a szemet az aggyal összekötő látóideg károsodása jellemzi. Gyulladás esetén a fogak körül található, erekkel gazdagon átszőtt, parodontális tartószerkezeteket károsítják a parodontális baktériumok. Ez gyulladásos válaszreakciót vált ki. A károsodott sejtek hisztamint, bradikinint és prosztaglandint bocsátanak ki. Ezek a kémiai anyagok a környező véredényekbe jutva szövetduzzanathoz vezetnek. A gyulladásos kaszkád az egész szervezetben gyulladást eredményez, így növeli a szem körüli nyomást. A szemben megnövekedett nyomás irritálhatja vagy akár károsíthatja is a látóideget. Az Investigative Ophthalmology & Visual Science 2021. júniusi számában közzétett kutatás megerősítette a rossz szájhigiénia és az elsődleges nyílt zugú glaukóma közötti összefüggésről szóló, korábbi tudományos tanulmányok felfedezéseit.

A zöldhályog a látóideg folyamatos, progresszív károsodását jelenti. Az elsődleges nyílt zugú glaukóma a zöldhályog leggyakoribb formája, amely az esetek mintegy 90%-át teszi ki. 60 év feletti betegek esetén a zöldhályog a vakság egyik leggyakoribb kiváltó oka. A zöldhályog korai stádiumában általában tünetmentes, és a betegségben szenvedők 50%-a nem is tud róla, hogy valamilyen szemproblémával küzd. Előfordulhat, hogy az elsődleges nyílt zugú glaukómának gyakran a lassú perifériás vagy központi, fókuszált látás elvesztésén kívül nincs más tünete.

A glaukóma kialakulásában a családi kórtörténet, az életkor, a faji hovatartozás, a szem sérülése és az egészségügyi állapot is szerepet játszhat. A kezeletlen fogszuvasodás, a baktériumoknak otthont adó, hibás fogpótlások és a tályogok hozzájárulhatnak az orbitális cellulitiszhez, a szem körüli szövetek fertőzéséhez. Egy ilyen fertőzés nagy kockázatot is jelenthet, ha a kórokozók a szájüregből az arcüregbe jutnak, majd a látóidegen keresztül az agyba vándorolnak. Az orbitális cellulitisz utat biztosít az olyan fertőzéseknek, amelyek agyi tályogokhoz, látásvesztéshez és/vagy halálhoz is vezethetnek.

Már az 1800-as évek vége óta vizsgálják, hogy a szájüregi baktériumok a véráramba jutva a test más részeibe is elvándorolhatnak, és szisztémás gyulladást okozhatnak. Ma már biztosan tudjuk, hogy a szájüregben található kórokozók számos betegséggel - többek között cukorbetegséggel, elhízással, bizonyos rákos megbetegedésekkel, szív- és érrendszeri megbetegedésekkel - hozhatók összefüggésbe.

A dentálhigiénikusok fontos szerepet játszhatnak az optimális száj- és szemegészség elérésének érdekében végzett egészségügyi tanácsadásban. Az alábbi stratégiákat érdemes betartani a rendszeres fogászati vizsgálatok során:

●      A kórelőzmény áttekintése során érdemes rákérdezni és ajánlani a rendszeres szemvizsgálatokat.

●      Érdemes felhívni a figyelmet a különböző száj-rendszeri kapcsolatok, köztük a száj és a szem kapcsolatára.

●      Minden vizsgálat során fel kell mérni a száj egészségügyi állapotát. A legjobb, ha meg tudjuk előzni a szájüregi fertőzéseket és a szembetegségeket, azonban, ha ez nem lehetséges, a legfontosabb, hogy minél előbb észrevagyük, ha valami nincs rendben.

●      A kockázati tényezők csökkentésének érdekében mindenképpen érdemes kihangsúlyozni az egészséges életmód, ideértve a dohányzásról való leszokás, a megfelelő táplálkozás, a megfelelő testsúly és nap elleni védelem (főleg a fej, a nyak, az ajkak és a szem) fontosságát.

●      A professzionális tisztítások során mindig távolítsuk el megfelelően a biofilmeket. Ehhez érdemes lézert, ultrahangot vagy biofilmterápiát alkalmazni.

●      A bizonyítottan hatékony otthoni szájápoláshoz és biofilm-eltávolításhoz érdemes a WaterPik és PerioProtect szájzuhanyokat ajánlani.

A dentálhigiénikusok elengedhetetlenül fontos egészségügyi alapellátást biztosítanak, és kiválóan alkalmasak arra, hogy a szájhigiénia és a test kapcsolatára vonatkozó útmutatást nyújtsanak, hiszen a megváltozott szájüregi mikrobiom nemcsak a fogakra és az ínyre, hanem a látásra és a szem egészségére is hatással lehet.