Az Amerikai Neurológiai Akadémia online orvosi folyóiratának, a Neurology®-nak 2023. július 5-én megjelent számában publikált tanulmány szerint a fogaink megfelelő ápolása összefügghet agyunk egészségének megőrzésével. A kutatás során megállapították, hogy a fogínybetegségek és a fogvesztés összefügghet a hippokampusz zsugorodásával, ez pedig szerepet játszhat a memóriaproblémák és az Alzheimer-kór kialakulásában. A tanulmány nem bizonyítja, hogy a fogínybetegség és a fogvesztés Alzheimer-kórt okoz, csupán a két állapot közötti összefüggésekre mutat rá.

“A fogvesztés, valamint a fogínybetegség, vagyis a fogak körüli szövetek gyulladása, ami az íny zsugorodását és a fogak meglazulását okozhatja, nagyon gyakori, ezért a demenciával való esetleg kapcsolat felderítése kiemelten fontos” - mondta a tanumány szerzője, a japán Sendai-i Tohoku Egyetem kutatója, Dr. Satoshi Yamaguchi. “A kutatás során megállapítottuk, hogy ezek a problémák szerepet játszhatnak a gondolkodást, illetve memóriát irányító agyterület egészségében, ez pedig újabb nyomós indokot ad az emberek, hogy ügyeljenek fogaik egészségére.”

A kutatásban 172 olyan, 67 év körüli személy vett részt, akiknek a kutatás kezdetekor nem voltak memóriaproblémáik.

A résztvevők a kutatás előtt fogászati vizsgálaton és memóriateszteken vettek részt. Az agyukról a kutatás kezdetén, és négy évvel később felvételeket készítették, hogy megfigyelhessék a hippokampusz térfogatának változását.

A kutatók minden résztvevőnek megszámolták a fogait, és a fogágy szondázási mélységének mérésével felmérték, hogy van-e fennálló fogínybetegségük. Az egészséges értékek egy és három milliméter között mozognak.

Az enyhe ínybetegségek 3-4 milliméter közötti szondázási mélységet mutatnak több területen, míg a súlyos ínybetegség esetében ez a szám 5-6 milliméter között mozog. A súlyos esetek csontveszteséggel, a fogak meglazulásával és kihullásával is járhatnak.

A kutatók megállapították, hogy a fogak száma és az ínybetegség mértéke összefügg az agy bal oldali hippokampuszában bekövetkező változásokkal.

Az enyhe ínybetegségben szenvedők esetében a kevesebb fog összefüggést mutatott a bal hippokampusz gyorsabb zsugorodásával.

A súlyos ínybetegségben szenvedők esetében azonban a több fog jelentette az agy ugyanazon részének gyorsabb ütemű zsugorodását.

Életkorhoz igazítva, a kutatók megállapították, hogy az enyhe ínybetegségben szenvedők esetében azoknak, akiknek eggyel kevesebb foga volt, az agyzsugorodás üteme közel egy év agyi öregedéssel volt egyenértékű. Ezzel szemben a súlyos ínybetegségben szenvedők esetében az agyzsugorodás mértékének felgyorsulása eggyel több fog esetén 1,3 év agyi öregedésnek felelt meg.

“Ezek az eredmények rávilágítanak a fogak egészségének megőrzésének fontosságára, és arra, hogy nem csak a fogak megtartása a cél” - mondta Yamaguchi. “Az eredmények azt mutatják, hogy a fogak megtartása súlyos ínybetegség esetén összefügg az agysorvadással. A fogínybetegségek előrehaladottságának ellenőrzése rendszeres fogászati vizsgálatokkal kiemelt fontosságú. A súlyos fogínybetegségben szenvedők fogait pedig érdemes kihúzni és megfelelő protézisekkel helyettesíteni.”

Yamaguchi kiemelte, hogy a jövőben nagyobb létszámú csoportokkal végzett vizsgálatokra van szükség. A tanulmány másik korlátja, hogy Japán egy bizonyos régiójában végezték, így az eredmények nem biztos, hogy a világ más pontjain is megállják a helyüket.

A tanulmányt a Japán Oktatási, Kulturális, Sport, Tudományos és Technológiai Minisztérium, a Keio Egyetem, a Japán Arterioszklerózis Megelőzési Alap, a Japán Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium, a Teikyo Egyetem, a Pfizer Japan, a Bayer Yakuhin, a Chugai Pharmaceutical, a Daiichi Sankyo, az Astellas Pharma, a Takeda Pharmaceutical, a Health Care Science Institute, a Health Science Center és a Takeda Tudományos Alap támogatta.