Éber szedáció (Conscious sedation) alkalmazásának lehetősége a mindennapos fogászati-szájsebészeti gyakorlatban
2024.08.15.
2024.05.30.
A fogágybetegség hazánkban is népbetegség. Dr. Rosta Péter parodontológussal a kockázatokról és
megelőzésről beszélgettünk.
Dr. Rosta Péter, a Rodental vezető főorvosa 2001 óta praktizál, szakterülete a parodontológia, ami a fogágybetegségekkel foglalkozik.
Magyarországon mennyire gyakoriak a fogágybetegségek?
A parodontológiai megbetegedés népbetegség nem csupán Magyarországon, de az egész
világon. A hazai lakosságnak mintegy 40%-a érintett a felmérések szerint.
Milyen kezeléseket alkalmaz a parodontológia?
Az első és legfontosabb a diagnosztizálás: minél hamarabb vesszük észre a fogágybetegséget
vagy annak a kezdeti stádiumát az ínygyulladást, annál könnyebb segíteni. Attól függően,
hogy mennyire előrehaladott az állapot egyszerűbb, de akár egészen komplex
beavatkozásokra is szükség lehet. Kezdeti stádiumban még könnyű segíteni: a rendelőben
végzett fogkőeltávolítás mellett megmutatjuk a páciensnek, hogyan tudja megfelelően
tisztítani nemcsak a fogai külső és belső felszínét, de a fogak egymás felé néző felszíneit, a
fogközöket is. A helyes szájhigiénia mindennek az alapja, ezzel adott esetben egy
fogínygyulladást teljesen meg lehet gyógyítani, de ha már kialakult a fogágybetegség, akkor is
a kezelés alapja a megfelelő otthoni szájápolás. A fogászaton a parodontológiai kezelések
során a fogak mellett kialakult úgynevezett tasakokat (a fogíny mellett kialakuló rések,
melyekben baktériumok szaporodnak fel) tisztítjuk ki és e kettőtől - a fogorvos és a páciens
együttműködésétől - várhatjuk a gyógyulást.
A reklámokban láthatunk olyan fogkrémeket, amit „fogorvosok ajánlanak” - létezik olyan
fogkrém, ami elősegíti a gyógyulást vagy jobb, mint a többi?
Vannak olyan fogkrémek, amelyeket tényleg fogágybetegségre fejlesztettek ki, ilyen például
a Parodontax. Ha kezdeti fogínygyulladásról van szó és valaki hozzávetőleg helyesen tisztítja a
fogait, egy ilyen fogkrém hozzájárulhat a gyógyuláshoz, de ha már komolyabb
fogágybetegség alakult ki, akkor a fogkrém nem tud csodát tenni, ilyenkor szükséges
szakemberhez fordulni. Rendelőnkben nagy hangsúlyt fektetünk a fogmosás technikájára,
hogy mennyire sikerül a páciensnek elsajátítania és napról-napra betartania az egyedi
szájhigiéniás instrukciókat, mert ezen múlik a siker.
Könnyebb-e hatékonyan fogat tisztítani az elektromos fogkefével, mint a hagyományossal?
Mindegy, hogy milyen fogkefét használ valaki, az a lényeg, hogy a kiválasztott fogkeféhez a
megfelelő fogmosási technikát tanulja meg, legyen elegendő türelme és kitartása és ezáltal el
tudja érni a kívánatos eredményt. A tapasztalat azt mutatja, hogy elektromos fogkefékkel
könnyebb a hatékony fogmosási technika elsajátítása, viszont ha valakit zavar az elektromos
fogkefe rezgése, zúgása a hagyományos kézi fogkefével ugyanolyan tökéletes eredményt
lehet elérni, ha veszi a fáradtságot a helyes technika elsajátítására .
Miért nem eleve úgy tanítják a gyerekeknek a fogmosást, hogy valóban hatékony legyen?
Mintha ez a téma el lenne bagatellizálva.
Első körben nyilván a szülők tanítják a gyerekeinek a fogmosást így gyakran a családi háttéren
múlik, hogy ki mennyire fektet hangsúlyt erre a nagyon fontos dologra. Szerencsére egyre
több páciensünk nagyon tudatosan tanítja már a gyerekeit fogat mosni. Az intézményekben -
bölcsődékben, óvodákban – ritkán van arra idő és energia, hogy ezzel a témával egyénre
szabottan ilyen szintű alapossággal foglalkozzanak.
Mi a leggyakoribb ínyprobléma, amivel Önt a páciensei felkeresik?
Az ínygyulladás és kezeletlen esetben idővel az abból kialakuló fogágybetegség, amikor már
az íny alatti csontot is érinti a gyulladás és a csont lassan – eleinte a páciens számára
észlelhető tünetek nélkül – elkezd pusztulni. Ezeken felül gyakori még, hogy a páciensek
ínyvisszahúzódást – ún. ínyrecessziót - tapasztalnak magukon és megijednek attól, hogy
emiatt elveszíthetik a fogukat. Ha azonban ez csak jellemzően a külső felületen jelentkezik
(mert például a páciens nagyon erőteljesen mossa a fogát ), de a többi oldalon ép és
gyulladásmentes az ínye és az alatta lévő csont, akkor a fog elvesztésének veszélye nem áll
fenn. A probléma ilyenkor inkább esztétikai jellegű, amin szintén lehet segíteni.
2. A fogágybetegség egyik jele az ínyvisszahúzódás
Említette, hogy a csontot érintő betegséget eleinte észre sem veszi a páciens. Ha
rendszeresen jár fogorvoshoz, akkor a fogorvos észreveszi időben?
Sajnos ez a fajta betegség későn ad olyan tünetet, amit a páciens is észrevesz, jellemzően
csak akkor, amikor már mozog a fog. Ilyenkor sajnos a mozgó fogat már az esetek egy
részében nem lehet megmenteni, viszont a körülötte lévő, ugyancsak fogágybetegségtől
érintett többi fogat még igen! Gyakori jelenség, hogy a vérző fogínyt a páciensek nem veszik
komolyan, pedig ez lehet a fogágybetegség egyik első tünete. Szerencsére ma már a
fogorvosi rutinellenőrzések során a fogorvos – még ha nem is parodontológus – a
fogágybetegséget jó eséllyel észreveszi és elkezdi kezelni vagy parodontológushoz küldi
tovább a pácienst.
3. A sötétpiros és vérző fogíny a nem megfelelő szájhigiéniára utal,
ami a fogágybetegség kiindulópontja
Mennyiben saját felelősségünk és mennyiben okolható a genetika ezeknek a
betegségeknek a kialakulásáért?
Ez egy multifaktoriális betegség – egyik faktorra sem lehet azt mondani, hogy önmagában
biztosan eredményezi a fogágybetegséget, de mindegyik növeli a kialakulás esélyét. A
genetika mindenképpen szerepet játszik, de rengeteg más tényező például a dohányzás, a
cukorbetegség, az immunrendszer és az emésztőrendszer állapota is számíthat. De mindenek
előtt a fogakon meggyűlő lepedék és az abban felszaporodó baktériumok az elsődleges
kóroki tényező. Ha a páciens nem mos helyes technikával fogat vagy éppen egyáltalán nem
mos fogat sokkal nagyobb az esélye, hogy fogágybetegsége lesz.
4. A rossz szájhigiéné és a rendszertelen fogkőleszedés fogágybetegséghez vezet,
ami súlyos esetben ínyvisszahúzódással és fogvesztéssel járhat
A kor is tényező? Úgy vettem észre, hogy 40 felett előfordul, hogy az addig szabályos
fogazat keszekuszává, szabálytalanná válik. Ennek mi az oka?
A fogágybetegség a laikusok számára gyakran egy tünetszegény betegség, az érintett nem
veszi észre, hogy adott esetben már hosszú évek, akár évtizedek óta fogágybetegség zajlik
nála. A korral gyakran ez annyiban függ össze, hogy tipikusan 40 éve felett jut olyan
stádiumba a fogágy lebomlásának folyamata, hogy a fogak már elkezdenek elvándorolni majd
mozgathatóvá válni.
Mit tehetünk a megelőzés érdekében, hogy ki se alakuljon a fogágybetegség?
• Rendszeresen járjunk dentálhigiénikushoz, fogorvoshoz vagy parodontológushoz, akik a
korai tüneteket észreveszik – ekkor még viszonylag egyszerű kezelésekkel megelőzhető a
folyamat kialakulása.
• Figyeljünk magunkra: egy ínyvérzés mellett ne menjünk el! Az egészséges íny soha nem
vérzik (kivéve ha nagyon durván megsértjük), ezért nem szabad figyelmen kívül hagyni
ezt a tünetet!
5. A fogágybetegség egyik korai tünete a fogínyvérzés lehet
• Érdemes elmenni dentálhigiénikushoz és megkérni, hogy mutassa meg a fogainknak, az
egyedi fogtorlódásainknak legmegfelelőbb tisztítási technikát és eszközöket
(fogköztisztító kefék, fogselyem). Megfelelő tisztítással és rendszeres fogászati
ellenőrzéssel jó eséllyel megelőzhető a fogágybetegség kialakulása.
6. Megfelelő eszközök használatával és rendszeres orvoslátogatással
megelőzhető a fogágybetegség
• A már kialakult fogágybetegség - a cukorbetegséghez hasonlóan – folyamatosan fennálló,
krónikus betegség – ezért rendszeres figyelemmel követése és kezelése szükséges. A
gyakori ellenőrzések célja, hogy a már kitisztított és meggyógyult tasakok ne alakuljanak
ki újra.
Doktor úrhoz az alábbi elérhetőségeken lehet időpontot foglalni:
Weboldal: https://parodontologus.hu/
Telefonszám: 06 1 337 6958
Mobilszám: 06 30 350 7583
Cím: 1052. Budapest, Petőfi Sándor utca 6. 1. emelet 1. (28-as kapucsengő)
Kérdése van? A Doktor Úr válaszol!
Tegye fel kérdését Fogorvos Válaszol rovatunkban, akár anonim módon is!
https://www.fogorvoskereso.hu/fogorvos-valaszol/parodontologia