A gyökérkezelés nem tartozik a legkedveltebb fogászati eljárások közé, annak ellenére, hogy ma már sokkal kevésbé fájdalmas és összetett eljárásról van szó, mint amilyenről a régi történetek szólnak. Ennél még egy fokkal modernebb az úgynevezett mikroszkópos gyökérkezelés, a segítségével ugyanis akár a legkisebb, fájdalmat okozó gyökérdarabokat is el lehet távolítani

De mi is pontosan a gyökérkezelés? A fog koronából és foggyökérből áll. A korona külső része a fogzománc, ezt követi a dentin, legbelül pedig, a fogbél található. A fogyökéren nem található zománc, helyette cementréteg, de ezen kívül összetétele mindenben megegyezik a koronáéval. A legbelső réteget, a fogbelet erek és idegek hálózzák be. Ez az a terület, ahol a gyulladás, és ezzel együtt a fájdalom is kialakul.

Gyökérkezelés során a fogorvos megnyitja és megtisztítja a panaszos fogat, ezt nevezik trepanálásnak. Ekkor a gyökércsatornát is tisztítják, és eltávolítják a gyulladt vagy elhalt szövettörmelékeket. Ezt követi a gyökértömés, ami akkor történhet meg, ha a fog már teljesen panaszmentessé vált.

A hagyományos gyökérkezelés egy modern változata a mikroszkópos kezelés. A hagyományos megoldás ugyanis nem minden fog esetében lehet hatásos: előfordulhat, hogy a gyökércsatorna túl szűk, görbe, esetleg a problémát okozó szövetek nehezen láthatók, és nehezen is eltávolíthatók. Mikroszkópos nagyításnál ezeket a problémákat orvosolni lehet.

A mikroszkópos gyökérkezelés sokkal pontosabb, mint a hagyományos, mivel mikroszkóppal a fogorvos a rejtett, nagyon kicsi gyökereket is képes látni - akár tízszeres, húszszoros vagy harmincszoros nagyításban is. Ezen kívül szabad szemmel szinte láthatatlanok azok az elágazások, amelyek szintén okozhatnak gyulladást, és így fájdalmat is. A gyulladt szöveteken kívül a törmelékek is jobban láthatók mikroszkopikus nagyításban, ez pedig a tisztításnál lehet nagyon hasznos.

A mikroszkópos gyökérkezelés nemcsak a konkrét kezelés közben, hanem a diagnózis felállítása során is nagyon hasznos. Segíti a jelen lévő rendellenességek azonosítását a fogzománctól a gyökér mélységéig, illetve a lehetséges repedések, elágazások felderítését is.

Mi történik egy mikroszkópos gyökérkezelés során? Először is fel kell állítani a diagnózist, majd a páciens teljes érzéstelenítésen esik át. Sok beteg ódzkodik az injekciós megoldástól, de ma már ez a legkellemetlenebb része az eljárásnak, ezután semmilyen fájdalomérzet nem marad. Ezt követően a fogkorona feltárására kerül sor, ami fúrással történik. A szakorvos tüzetesen átvizsgálja a kifúrt fogat, hogy megtalálja a gyökércsatornákat, amiket ezután meg is tisztít. A fogorvos eltávolítja a csatornákból a gyulladást okozó anyagokat, valamint a gyökércsatorna külső rétegét. A csatornákba fertőtlenítő anyagok kerülnek. A fogba ideiglenes tömést tesz a szakorvos, hogy megóvja a kezelt területet, illetve hogy a páciens vissza tudjon térni a megszokott életéhez, és úgy tudjon enni és inni, mint korábban. Ha nagyjából egy hétig nem mutatkozik új panasz, a végleges gyökértömés is bekerül. Ha fájdalmat, gyulladást érzékel a páciens, a fertőtlenítéstől addig ismétlődik az eljárás, amíg teljesen panaszmentes nem lesz a beteg.

A mikroszkópos gyökérkezelés sikerességi rátája nagyjából 99 százalékos. Míg a hagyományos eljárással is jó eredményeket lehet elérni, érdemes elgondolkodni ezen a megoldáson is akkor, ha valaki szeretné a gyökérkezelésre szoruló foga élettartamát megnövelni, illetve ha a diagnózis során kiderült, hogy a kezelendő fognak görbe gyökerei vannak, ami nehezíti a hagyományos eljárás sikerességét. Érdemes lehet akkor is mikroszkópos kezelésen gondolkodni, ha egy korábbi gyökérkezelt fog újra panaszossá válik, ilyenkor ugyanis a mikroszkóppal feltárható az előző eljárás hibája.

Szó sincs persze arról, hogy a hagyományos kezelés ne lenne megfelelő - ennek csak egy továbbfejlesztett, pontosabb változata a mikroszkópos megoldás. Akkor mindenképpen hasznos lehet, ha valaki egy korábban gyökérkezelt fogat szeretne megint eljárás alá vetni.